A mai kornak megfelelően: Hőszükséglet számítás alapján
Ahhoz, hogy pontosan eltudjuk végezni a számításokat és megfelelő értékeket kapjunk a fűtésünk és hűtésünk méretezésekor, igénybe kell venni épületgépész mérnök segítségét.
Ismernünk kell az épületünk helyiségeinek funkcióját, rendeltetését. Ezek mellet szükséges ismernünk az épület tájolását, elhelyezkedését és határoló szerkezeteinek felépítését. Tehát, egy épület hővesztesége a határoló felületek nagyságától [m²], a határoló felületek hőátbocsátási tényezőjétől (hőszigeteltségétől), valamint a külső és belső hőmérsékletek különbségétől [ºC] függ.
(A hőveszteséget sem a radiátor-, sem a kazán-, sem a termosztát típusa nem befolyásolja, kizárólag az épületszerkezetek és a külső-belső hőfokok közötti különbség határozza meg).
FONTOS: A pontosan kiszámolt teljesítmény illesztéssel, elkerülhető az alul és túlméretezés is.
Régi idők szerint: Becsléssel, tapasztalati alapon
A szükséges maximális teljesítményt nem számításokkal határozzuk meg, hanem becsléssel, az épület jellegének megfelelően, a fűtött légköbméter szerint:
Régebbi építésű, nagy hőtároló képességű, rosszul hőszigetelt épület esetén: 30-50 [W/m³]
Fokozott hővédelmű, hőszigetelő téglával, vagy hőszigetelt lehűlő felületek esetén: 20-30 [W/m³]
PÉLDA: 200 [m²]-es 2,7 [m] belmagasságú, régi építésű családi ház fűtött térfogata 540 [m³]; a fűtési teljesítményigény 540 [m³] x 50 [W/m³] = 27.000 [W] = 27,0 [kW]. Ilyenkor a hőtermelőt legalább 10 [%]-kal érdemes e fölé kalibrálni: 27,0 [kW] * 1,1 = 29,7 [kW].
FONTOS: A kazán teljesítményét [kW, kilowatt] úgy szokás meghatározni, hogy a leghidegebb téli időszakban körülbelül 10 [%]-haladja meg az épület hőveszteségét.
Megfelelően méretezett kazán esetén -15 [°C]-os külső és 20 [°C]-os belső hőmérséklet mellett, elegendő lehet a fűtési teljesítmény.
A MEGFELELŐ HŐTERMELŐ KIVÁLASZTÁSA
Az Európai Unió energetikai céljaival összhangban, ill. a szigorodó energetikai jogszabálynak köszönhetően, már Magyarországon is az elkövetkező években, megújuló energiaforrások bevonásával lehet fűtési rendszereket tervezni. A tervezési fázisban ki kell alakítani az épületgépészeti rendszerek energiahordozóinak felhasználási lehetőségét.
Ha megújuló energiaforrás(ok)ra alapozott fűtési rendszerben gondolkodunk, szinte azonnal a hőszivattyú jut eszünkbe, kiegészítve napkollektorral és napelemekkel. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a költség- és energiahatékonyságot eredményező gondolatmenet itt megáll, s a végén marad a fa, gáztüzelés vagy a legrosszabb esetben az elektromos fűtés.
Az utóbbi néhány évben új ház építésekor vagy meglevő felújításakor a fűtési rendszer alapjául szolgáló hőtermelő berendezés kiválasztása nagy dilemmát okozhat, hiszen dönteni kell az ismert, hagyományosnak tekinthető (kondenzációs gáz-; pellet; faelgázosító, stb.) kazán és a még az újdonságnak számító hőszivattyús rendszer között. A döntés általában befolyásolja a beruházás megtérülési ideje és a telepítendő rendszer költséghatékonysága, a rendszer szervízháttere, a hosszú távú alkalmazhatóság és megbízhatóság, a környezettudatosság és a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése mellett a szolgáltatóktól való függetlenedési törekvés is.
TÚLMÉRETEZÉS HIBÁI
A hőtermelő csak ritkán kapcsol be: mivel a szükségesnél magasabb teljesítményen üzemel, így a fűtővizet hamar túlmelegíti és pár perc után lekapcsol a készülék. A radiátor hőfoka a forró és a hideg között váltakozik, szemben az ideális, közepes hőmérsékletű, folyamatos üzemű vízzel. Megfelelő teljesítményű és szabályzású rendszer esetén a hőtermelő berendezés folyamatosan dolgozik, a hőleadókba mindig a megfelelő hőmérsékletű víz jut, feltéve, hogy azok is jól lettek méretezve. A hőtermelő üzemelési ciklusait, annak közvetlen megfigyelésével ellenőrizhetjük. Ha azt látjuk, hogy a leghidegebb téli időszakokban is csak rövid ideig fűt/üzeme a hőtermelő, valószínűleg túl van méretezve.
ALULMÉRETEZÉSI HIBÁK
A leghidegebb téli időjárási körülmények (külső hőmérséklet, ami nálunk ált. max –15 [°C]) mellet a rendszer nem tudja tartani a kívánt hőfokot a belső terekben, miközben a hőtermelő berendezés folyamatosan maximális teljesítményen kell, hogy üzemel. A fűtést kénytelenek vagyunk emiatt valamilyen hordozható eszközzel kiegészíteni. Ilyenek lehetnek például az elektromos hősugárzóval, vagy olajradiátorral. Jó tudni, hogy ha csak bizonyos helyiségekben elégtelen a fűtés, akkor az valószínűleg arra utal, hogy a radiátor vagy a padlófűtés van alulméretezve, nem pedig a kazán.
Kollégáink azért dolgoznak, hogy Önnek a megfelelő fűtési rendszer épüljön be a családi házába, irodájába vagy akár ipari területre is.
